Szervezetünk természetes folyamata az izzadás. Izzadunk, ha melegünk van, ha stresszhelyzetbe kerülünk, ha lázasak vagyunk, vagy ha épp az alakformáló edzésünket nyomjuk. Íme néhány tudományos érdekesség az izzadásról:

1. A verejtékezés szervezetünk saját klímája.

 Az izzadás legfontosabb funkciója, hogy megóvja testünket a túlhevüléstől és belső hőmérsékletünket ne engedje 37 °C felé emelkedni. A bőrünkben lévő mintegy 2-4 millió verejtékmirigy verejtéket termel, mely a bőr felszínére jutva, majd elpárologva segíti testünk lehűlését. A folyamat idegi szabályozás alatt áll, melynek központja az agyban lévő hipotalamusz nevű terület.

2. A verejték 99 %-ban vízből áll.

A verejtékünk nagyrészt vízből áll, de tartalmaz még Na-, K-, Ca-, Mg-ionokat, tejsavat, ammóniát, karbamidot, fehérjéket, valamint különböző nehézfémeket is. PH-ja 4,5 és 7,0 közötti, mellyel segíti a bőr savköpenyének fenntartását.

3. Szervezetünk kétféle verejtéket termel.

Verejtékmirigyeink a bőr irharétegében helyezkednek el és kétféle típusuk ismert:

• Az ekkrin típusú verejtékmirigyek a külső hallójárat kivételével testszerte megtalálhatóak, de legnagyobb számban a tenyereken, talpakon, arcon, valamint a hónalj területén. Ezek a mirigyek termelik az izzadságunk nagy részét. Az általuk termelt áttetsző színű és szagtalan folyadék közvetlenül a bőrfelszínre jut. Ők felelnek a hűtő hatásért.
• Az apokrin típusú verejtékmirigyeink csak bizonyos területeken, mint a hónalj, nemi szervek, emlőbimbó és a köldök területén helyezkednek el. Ezek a mirigyek nagyobb méretűek, és mivel kivezetőcsövük a szőrtüszőkhöz kapcsolódik, az általuk termelt verejték faggyúval is keveredik, ezáltal sűrűbb állagú. Ez a típusú verejték az ekkrin verejtékkel szemben nem párolog el olyan gyorsan a bőrfelszínről, így a bőr baktériumaival keveredve adja a jellegzetes izzadságszagot. A váladék lebontásában a férfiaknál és a nőknél más típusú baktériumok játszanak meghatározó szerepet. A férfiaknál a korinebaktériumok, míg nőknél a mikrokokkuszok alkotják a bőr jellegzetes flórájának nagy részét. Ezért a férfiaknak inkább szúrós az izzadságszaguk, míg a nőké inkább savanykás. Ezek a verejtékmirigyek egészen a serdülőkorig inaktív állapotban vannak, ezért nincsen a gyerekeknek izzadságszaga. Aktiválódásuk után fő funkciójuk a feromonok termelése. A feromonoknak jelző funkciójuk van: az anya mellére vonzzák a csecsemőt, hatással vannak a szexuális életre és a párválasztásra, de a félelemet és a veszélyt is jelezhetik. Érdekesség, hogy ezeknek a szagoknak egy jelentős részét tudattalanul érzékeljük.

 4. A magas hőmérsékleten és a fizikai megterhelésen kívül érzelmeink és étkezéseink is izzadást provokálnak.

Az izzadás folyamatát az autonóm idegrendszerünk szabályozza, mely az idegrendszerünk azon része, amit nem tudunk tudatunkkal irányítani. Meleg idő, láz, vagy fizikai megterhelés esetén ekkrin és apokrin mirigyeink is aktiválódnak testszerte segítve ezzel a hőszabályozást.

Az érzelmeink által provokált izzadás független az aktuális hőmérséklettől. Okozhatja stressz, idegesség, félelem, de akár fájdalom is. Az ilyen típusú izzadásban is részt vesznek mind az ekkrin, mind az apokrin típusú mirigyeink. Látható bárhol a testen, de kitüntetett régiói a tenyerek, talpak, és a hónalj. A tenyéri-talpi izzadás egyébként az emlősöknél a menekülési reakció része, a súrlódás csökkentésével próbálja megakadályozni az elcsúszást futás vagy mászás esetén.

Az étkezések után is jelentkezik verejtékezés, főleg a nyak, arc és fejbőr területén. Maga az emésztés folyamata is hőt termel, ami megemeli a test belső hőmérsékletét, ezzel izzadást okozva. A csípős ételekben található kapszaicin direkt módon is tud verejtékezést stimulálni, mivel a száj hőérzékelő receptoraihoz képes kötődni.

5. Bizonyos ételek megváltoztatják az izzadságunk szagát.

A bőrünkben lévő mirigyeink váladékai, az általuk táplált bőrflóra, valamint azok végtermékei határozzák meg egy ember egyéni testszagát. A friss verejték alapjáraton szagtalan folyadék, de bizonyos ételeink bomlástermékei megváltoztathatják a szagát. Fűszeres ételek, mint a curry, vagy a fokhagyma lebontása során kéntartalmú gázok keletkeznek, melyek a verejtékünkön keresztül is távoznak. Magas kéntartalmuk miatt szintén kellemetlen szagunk lehet káposzta, brokkoli, vagy kelbimbó fogyasztását követően. Szerencsére ez a hatás csak néhány óráig tart.

6. A vegetáriánus étrenden lévőknek kellemesebb szaga van, mint a vörös húst fogyasztóknak.

Egy 2006-ban készült vizsgálatban 2 héten át vöröst húst fogyasztó vagy vegetáriánus étrenden lévő férfiak szagmintáit hasonlították össze. A szagmintákat vizsgáló nők egyértelműen a vegetáriánus étrenden lévő férfiak mintáit találták kellemesebb, vonzóbb és kevésbé intenzív szagúnak. A vizsgálatot ezután elvégezték ugyanazokkal a férfiakkal, csak diétájukat felcserélték. Ebben az esetben is a vegetáriánus étrenden lévőket választották a nők.

7. A balkezes férfiak esetében a nők férfiasabbnak találták a domináns hónalj szagát.

Egy 2009-ben végzett kutatás során azt vizsgálták, hogy van-e különbség a jobb és bal hónalj szaga között. A kutatók feltételezése az volt, hogy más szaga lehet a többet használt domináns oldalnak. Vizsgálatukban 38 férfi jobb és bal hónaljából származó mintáit szagoltatták meg 49 olyan nővel, akik nem szedtek fogamzásgátlót és épp peteérésük volt. Megkérték őket, hogy értékeljék a mintákat intenzitás és férfiasság tekintetében. A résztvevő nők és férfiak 19-35 év közöttiek voltak. A jobb kezes férfiak esetében nem találtak különbséget a két oldal között. Ezzel szemben meglepő módon a balkezes férfiaknál a domináns oldalt sokkal intenzívebbnek és férfiasabbnak találták.

8. Az izzadásgátlók megakadályozzák az izzadást, míg a dezodorok csak a szagokat próbálják elnyomni.

A köznyelvben főleg csak dezodorként emlegetjük őket, de ha jól megfigyeljük a drogériák polcait alapvetően két típus közül válogathatunk; vannak az izzadásgátlók (a dobozukon anti-perspirant, vagy anti-transpirant felirattal) és a dezodorok.

A dezodorok antibakteriális hatásúak, a bőr felszínén lévő baktériumok ellen hatnak, így a képződő izzadság nem tud szagossá válni. Ezzel szemben az izzadásgátlók magát az izzadást akadályozzák meg a bennük található alumíniumsók segítségével. Amikor az alumíniumsó találkozik az izzadsággal, gél állagúvá válik, elzárja a verejtékmirigyek kivezetőnyílását, így a képződő izzadság az izzadásgátlóval bekent területen nem fog a felszínre törni.

Nincsen általánosan használható szabály, hogy kinek melyik típus válik be. A dezodorok elsősorban azok számára jelentenek megfelelő választást, akik kevésbé izzadnak, ugyanakkor gondot okoz számukra a kellemetlen testszag. Ha valaki sokat izzad, és az átázást szeretné elkerülni, az inkább izzadásgátlót válasszon.

9. Az izzadásgátlókban található alumíniumsók, valamint parabének és a mellrák kialakulása közötti kapcsolat egyelőre nem bizonyított.

Az elmúlt években a kutatók felvetették azt a hipotézist, hogy az izzadásgátlókban található alumíniumsók, valamint parabének emlőrákot okozhatnak. Az Amerikai Rák Társaság hivatalos álláspontja szerint egyelőre nincs elegendő tudományos bizonyíték ennek igazolására. A témában számos kutatás történt, de egyelőre nem sikerült egyértelmű összefüggést bizonyítani. Ennek ellenére a gyártók igyekeznek kivonni termékeikből ezeket a vitatott összetevőket. Így már egyre bővülő választék sorakozik a drogériák polcán az alumínium- és parabénmentes termékekből. Fontos azonban megjegyezni, hogy ha alumíniummentes terméket választunk, akkor le kell mondanunk az izzadásgátló hatásról, csak szagsemlegesítést várhatunk. Elővigyázatosságként megtehetjük továbbá, hogy nem alkalmazunk dezodorokat vagy izzadásgátlókat azt követően, hogy leborotváltuk a hónaljunkat. Így elkerülhetjük, hogy a keletkező mikrosérüléseken keresztül bármilyen anyag felszívódjon. Tény azonban, hogy az alumínium -a földkéreg természetes és harmadik leggyakoribb eleme révén- sokkal nagyobb mennyiségben jut be a szervezetünkbe táplálékkal és az ivóvízzel, mint dezodorral: az alufóliából és a grillezőtálcából is oldódik ki alumínium, különösen savanyú-sós ételekkel érintkezve. Számos kozmetikai szerben, fogkrémben és ajakrúzsban is van alumínium, akárcsak az oltóanyagokban és a gyomorfekély elleni gyógyszerekben.

10. Az izzadás mértékének vagy szagának megváltozása betegséget jelezhet.

Vannak olyan betegségek, amik megváltoztathatják a verejtékezésünk mértékét, vagy szagát. Az alábbi esetekben keressük fel háziorvosunkat vagy bőrgyógyászunkat:

• ismétlődő éjszakai izzadás esetén. Ennek legbanálisabb oka lehet, ha nem megfelelő alvási körülményeket választunk (túl meleg szoba, túl vastag takaró), de előfordulhat alkohol, nikotin hatására, és lehet gyógyszerek mellékhatása is. Ismétlődő esetekben azonban súlyosabb fertőző, autoimmun, daganatos, endokrin vagy neurológiai betegségeket is jelezhet.
• a megszokotthoz képest fokozottabb verejtékezés esetén, melyet nem a meleg vagy fizikai megterhelés okoz, és mindennapi tevékenységünket zavarja. A szaknyelv ezt az eltérést hiperhidrózisnak nevezi. A fokozott izzadás jelentkezhet csak bizonyos régiókban (hónalj, tenyér, talp) vagy testszerte. Az elsődlegesen előforduló forma általában családi halmozódást mutat, és hátterében a verejtékmirigyek beidegzésének zavara áll. Általában gyerek- vagy serdülőkorban kezdődnek a tünetek, és egy életen át fennállnak, jellemzően csak egy régiót érintenek. A másodlagos formát testszerte jelentkező fokozott izzadás jellemzi, és mindig valamilyen egyéb betegség vagy gyógyszer áll a tünetek hátterében.
• olyan verejtékezés esetén, melyet nem hőhatás vagy fizikai megterhelés okoz és hirtelen jelentkezik. Ezt hideg verejtékezésnek hívjuk. Hátterében stressz, szorongásos betegségek, szívinfarktus, alacsony vércukor- vagy vérnyomásszint, menopauza, sérülés okozta fájdalom, fertőzés, vagy akár migrén is állhat.
• az izzadság szagának hirtelen megváltozása esetén. Édeskés szag jelentkezhet cukorbetegség esetén, de egyes máj- és vesebetegségek is állhatnak a kellemetlen új szag hátterében.

Referenciák:

www.cancer.org
www.daganatok.hu
Yael Adler: Bőrügyek
Jan Havlicek, Pavlina Lenochova: The effect of meat consumption on body odor attractiveness (Chemical Senses, 2006)
Camille Ferdenzi, Benoist Schaal, S.Craig Roberts: Human axillary odor: Are there side-related perceptual differences (Chemical Senses, 2009)
www.healthline.com
Kárpáti Sarolta: Bőrgyógyászat és venerológia
www.sweatblock.com
www.medicalnewstoday.com