Mi sem aktuálisabb téma nyáron, mint a fényvédelem! Sok kérdést kaptam közeli és távolabbi ismerőseimtől a fényvédelemmel kapcsolatban. Ezért most röviden összefoglalom, mit érdemes tudni az UV-ről, milyen előnyei és hátrányai ismertek. Illetve, hogy mire érdemes külön figyelmet szentelnünk a fényvédők választásánál, hogyan óvjuk bőrünket.
Kezdjük először az alapoknál: mi is pontosan az UV sugárzás?
A Földünket ért elektromágneses sugárzás rendkívül széles spektrumának egy egészen apró szelete a látható fény. A látható fény hullámhossz szerint vörös-narancs-sárga-zöld kék-lila színekre bontható fel. A vörös alatt az infravörös szín tartományról, míg a lila felett az ultraviolet (UV), magyarul ibolyántúli sugárzásról beszélünk.
Az ibolyántúli sugárzásnak a szervezetre korántsem elhanyagolható hatásai vannak.
De nézzük, pontosan mit is eredményez az UV sugárzás szervezetünkben?
Az UV fény hatására számos pozitív folyamat indul be. Ilyen például a D-vitamin szintézis egyik lépése, ami a bőrben zajlik. Ezen kívül ismert a napfény hangulatjavító hatása is, téli hangulatingadozások kezelésére is használják a fényterápiát.
Továbbá jól ismert, és tudományosan alátámasztott az immunrendszer működését befolyásoló hatása. Ez utóbbit a bőrgyógyászatban jó néhány krónikus bőrbetegség gyógyítására használják, ilyen például a pikkelysömör, vagy az atópiás dermatítisz.
Azonban ismert az UV fénynek számos nem kívánt mellékhatása is, amiről nem szabad
megfeledkeznünk.
A földfelszínre jutó UV sugárzás 95%-ban UVA és mintegy 5%-ban UVB fény formájában érkezik. Az UVA elsősorban a bőröregedésért, míg az UVB a bőr gyulladásáért felelős, amit egyszerűen csak napégésnek nevezünk.
Milyen mellékhatásokra számíthatunk fényvédelem nélküli napozás esetén?
A napégésnek azonnali és hosszú távú nemkívánt mellékhatásai lehetnek. Az azonnali mellékhatása a fénynek kitett helyeken a bőr lepirulása, majd néhány nap elteltével a bőr felső rétegének leválása. Súlyos esetben a napégés után hólyagképződést is láthatunk. Amennyiben ez nagykiterjedésű - csakúgy mint egyéb égési sérülések után -, kórházi kezelést is igényelhet.
A napégés hosszú távú következménye a bőr idő előtti öregedése, amit photoaging-nek nevezünk.
Ebbe tartozik a bőr mély ráncosodása, megvastagodása, kitágult hajszálerek és pórusok, egyenetlen pigmentáció (szeplők, bőrmozaikosság, nagyobb kiterjedésű pigmentfoltok). Ezen kívül a melanociták pusztulása miatt világos apró foltok jelennek meg elsősorban a végtagokon, a törzsön. Sokan azt hiszik, hogy ez a bőrtünet egy kis napozással elmúlik, de itt ez már nem segít, hiszen a pigmentsejtek már kimerültek, és nem képesek több melanint (bőr színanyagot) termelni.
A sok napozás hatására bőrdaganatok is kialakulhatnak: ilyen a viszonylag jobb indulatú, áttétképzésre nem hajlamos, de helyben igen agresszíven növekvő bazalióma. Kedvezőtlenebb kimenetelű a laphámrák, és az egyik legrosszabb indulatú emberi daganat, a melanóma, kialakulásuk szoros összefüggést mutat az évek során elszenvedett fénykárosodással.
Tehát az UVA-ra nagyon oda kell figyelnünk!
Úgy is mondhatjuk: a bőrünk nem felejt, és a korlátlan napozásnak (szoláriumozásnak) számos komoly, hátrányos hatása lehet.
A pozitívumok és a negatívumok felsorolása után láthatjuk, hogy egy egészséges bőrű embernél a nem kívánt hatások nagyon is számottevőek, emiatt védekeznünk kell napozáskor.
Mégis mit lehet tenni, hogy biztonságban tudjuk magunkat az UV sugarak ellen?
A fényvédelmet két fő csoportra oszthatjuk: az egyik a klasszikus fényvédő ruházat, a másik a bőrre felvihető fényvédőkrémek.
Ez utóbbi a kémiai és fizikai fényvédőszerek elegyéből áll. Ezen kívül ismert a csak kémiai fényvédőkből összeállított napolaj, illetve a csak fizikai fényvédőkrém.
A fizikai fényvédelmet sunblock módszernek is nevezik. Lényege, hogy a cink-oxid és titánium-dioxid részecskék visszaverik a fényt. Ez elsősorban a kémiai szerekre irritációval vagy allergiás bőrkiütéssel reagáló embereknek javasolt. Akiknek sötétebb a bőre, azoknak nem szerencsés választás, mivel felkenve lilás árnyalatot ad a barna bőrnek.
A kémiai fényvédőket is tartalmazó készítményeket sunscreen-nek nevezik. Itt az UV sugarakat a bőrfelszínen nem visszaverik a molekulák, hanem elnyelik. Amennyiben semennyi fizikai fényvédőt nem tesz bele a gyártó, úgy az olaj állagú lesz. A napolaj azoknak ajánlott, akiknek nem okoz panaszt a kémiai fényvédő és élvezni szeretnék, hogy nem kell a fehér szín egyenletes eloszlatásával hosszasan foglalatoskodniuk.
Mire kell még figyelnünk a fényvédő krémek választásakor?
A fényvédők legismertebb paramétere a sun protection factor (SPF), magyarul a faktorszám. Ez egy viszonyszám, ami azt jelenti, hogy a fényvédő alkalmazása mellett mennyi ideig tartózkodhatunk a napon leégés nélkül. Tehát az SPF elsősorban az UVB elleni védelemre vonatkozik.
Kiknek ajánlott a nagyon magas faktorszám SPF 50+?
Azoknak, akik rendkívül könnyen lepirulnak a tűző napon, vagyis akár két-három perc alatt megpirul a válluk. Ebben az esetben az SPF 50+ azt jelenti, hogy legalább 50x3 percig, azaz 150 percen át biztos védelmet ad.
Mindemellett fontos tudnunk, hogy 15-20 perccel a napozás előtt már be kell kennünk magunkat, ennyi behatási idő kell a fényvédőknek. Emellett fontos, hogy akár az 50, akár a 30-as faktorszámú fényvédőt választjuk, kb. két óránként újra kell magunkat kenni, mivel az izzadságunkkal megbontjuk a fényvédőréteget.
A fényvédő krémek egy másik fontos jellemzője a PPD (persistent pigment darkening), ami elsősorban a photoaging, tehát az UVA sugárzás elleni védelmet jelzi. Ezt általában a klinikailag bevizsgált, patikában vásárolható széles spektrumú fényvédők lefedik.
Mielőtt vásárolnánk, érdemes tájékozódni, hogy milyen az UVA elleni védelme az adott krémnek.
Van olyan termék, amelynél a honlapon fel van tüntetve a PPD szám, de a patikában vásárolható készítmények általában magas UVA védelmet nyújtanak.
Az Európai Unióban a megfelelő UVA védelmet úgy jelzik még a gyártók, hogy az UVA betűket egy teljes körben ábrázolják a dobozon, ez is a megfelelő védelmet szimbolizálja.
Van-e okunk félni a fényvédő krémektől?
A fényvédők számos klinikai kutatáson esnek át, mikorra a patikai polcokra kerülnek. Összességében a kapható fényvédőket jól tolerálható, biztonságos készítményeknek nyilvánította az Amerikai és az Európai Gyógyszerfelügyelet. Biztonságosan alkalmazhatóak 6 hónapnál idősebb csecsemőkön, terhes vagy szoptató anyukákon is.
Egy ausztrál kutatásban kimutatták, hogy akik rendszeresen kenték magukat fényvédővel, azoknál 50% -kal alacsonyabb volt a melanóma és az egyéb nem melanóma típusú bőrdaganatok kialakulása.
Az mindenképpen tévhit, hogy a melanóma a túl sok fényvédő miatt alakulna ki! A bőrdaganatok kialakulásában - az UV sugárzás és a genetikai hajlam a meghatározó.
És végül essen szó a fényvédő ruhákról!
A fényvédő ruhák kapcsán azt is mondhatjuk, hogy nincs új a nap alatt. Hiszen a nagy UV kitettségű helyeken (pl. arab országok) az emberek mindig is nagyon odafigyeltek a megfelelő ruházatra. Ugyanígy, régen a földművesek kalapban, kendőben, hosszú ujjú ingben dolgoztak a földeken.
A fényvédő ruházatról dióhéjban annyit érdemes tudni, hogy minden ruhának van fényvédő tulajdonsága. Amennyiben biztosra szeretnénk menni, úgy a logóval jelzett fényvédő ruhákat célszerű választani. Gyerekeknek vízpartra jó megoldás egy magyarországi sportboltban is elérhető fényvédős ruházat használata. Felnőtteknek, illetve munkába járáshoz drágább, de elegánsabb választás a egy amerikai cég fényvédős ruhája, érdemes tehát a neten szétnézni.
Amennyiben az otthoni ruháinkat néznénk át először, úgy az alábbi módszert javaslom. A ruhát tartsuk a Nap felé, és nézzük meg, mennyi fényt enged át. Minél kevesebbet, annál jobb!
Összegzésül: nyáron védjük a bőrünket a káros sugaraktól. Hőségben 10-16 óra között lehetőleg ne tartózkodjunk a szabadban. Amennyiben mégis kint szeretnénk lenni, úgy fényvédő ruházatot, kalapot, illetve bőrünk érzékenységéhez mérten fényvédő krémet használjunk a fedetlen területeken.
Forrás: uptodate.com
:
Hozzászólások
Nincsenek hozzászólások